|
Reggeli gondolatok
|
|
Írta: Restás László
|
|
„Mert ha bakok és bikák vére, és az üszők elhintett hamva a tisztátalanokat megszenteli a test megtisztulására, mennyivel inkább fogja Krisztus vére, aki az örök Lélek által önmagát adta szeplőtlen áldozatul Istennek, hogy megtisztítsa lelkiismeretünket a halott tettektől, és az élő Istennek szolgáljunk!” Zsidók 9,13-14
Látszólag élettelen. Egy darab kemény valami, olyan, mint a kő. Talán nem olyan kemény és nem olyan nehéz, de hideg. Aztán beteszed a földbe, jó mélyre ásod, locsolod, süt rá a nap és aztán kikel.
De nem minden mag ilyen. Van, amelyiket bele teszed a földbe, meglocsolod, és hiába várod, hogy történjen valami. Hiába süti a nap, nem kel ki, nem lesz belőle semmi, csak elmúlik a földben.
Mi a különbség a kettő között? A különbség belül van.
Miért van az, hogy néha teszünk dolgokat, de mégsem változik semmi? Máskor meg ugyanazt tesszük, esetleg mások teszik ugyanazt és működik.
Mi a különbség a kettő között? A különbség belül van, mint a magoknál is.
Minden az okokon, az indítékokon múlik. Hogy mit miért teszünk. Ez különbözteti meg az élő tetteket a holtaktól.
Az egyik is, a másik is szinte angyal-nyelven hirdeti az evangéliumot, de csak az lesz eredményes, az talál meghallgatásra, kiben ott az őszinte hit, ott a szeretet.
Az egyiknek is nagy a tudása, a másik is ismeri csínját – bínját szakterületének. Lehet mindketten sikeresek, de az alkotott nagyobbat, ki mások javát szolgálta készségesen.
Hatalmas dolgokat tett az egyik, vadállatokat győzött le, megküzdött az elemekkel és győzött, nevét a világ legmagasabb hegyén álló kőbe véste, de mégsem marad fenn örökre. De aki a másikat önmagánál különbnek tartva szerette, segítette, azok neve az élet örök könyvébe íratott.
Mi a különbség a kettő között? A különbség belül van, a szívben. Ott van a helye az őszinte hitnek, ott a helye a szeretetnek, ott a helye Krisztusnak.
|
|
Reggeli gondolatok
|
|
Írta: Gyürüs Panni
|
Mindazoknak, akik befogadták, akik hisznek az Ő nevében, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek. Akik nem vérből, sem a test akaratából, sem a férfiú indulatából, hanem Istentől születtek János 1:12-13.
Ma reggel mélyen megindított ez az igeszakasz. Nem a születési anyakönyvi kivonatom alapján, nem a jó cselekedeteim tömkelege alapján, nem a bőrszínem vagy a származásom miatt, hanem mert elfogadtam Őt – lehetek Isten gyermeke. Szigeti Jenőtől szoktam hallani, hogy Istennek nincsenek unokái, csak gyermekei. Isten előtt nem dicsekedhetek az előbb felsoroltakkal, sem a több-generációs múltammal. Csupán két dolog fontos: - Befogadni, elfogadni Őt - És hinni Benne. Családunkba 26 évvel ezelőtt befogadtunk valakit. Azóta együtt élünk vele. Asztalunknál étkezik, használja bútorainkat, magunkkal visszük, ha nyaralni megyünk. Ha bármire szüksége van, mindenünk az övé. A 26 év alatt együtt örültünk vele örömében és együtt sírtunk vele bánatában. Jézust befogadni sem lehet ennél kevesebb. Engedni Őt, hogy belenézzen kamránkba, pénzkezelésünkbe, a kapcsolatainkba, a házasságunkba. Csakhogy itt megfordul a kocka. Tovább már nem mi leszünk, akik adunk, hanem Ő ajándékoz meg minket egy atya-fiú kapcsolattal. Azzal, hogy behívjuk Őt életünkbe, édesapánkká lesz, mi pedig az Ő drága gyermekeivé. Elhiszed ezt? Fel tudod fogni? Mert minden ezen a hiten múlik!
|
|
|
Reggeli gondolatok
|
|
Írta: Zoboki Nóra
|
"Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat a hatóságoknak és a felsőbbségeknek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértőek, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt. Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők. De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által."
Pál levele Titushoz 3:1-5
Szép és nehéz életprogram: a megszólás és a viszálykodás kerülése, megértőnek és szelídnek lenni. Sokkal könnyebb viszont esztelennek, engedetlennek, irigynek lenni és gyűlölködni. Valóban? Nem!!! Attól függ, honnan nézzük. Ha még nem voltam a csodafürdőben, amit a Szentlélek vihet véghez, valóban könnyebb gyűlölni, mint szeretni. Ha viszont hagytam, hogy a szívem összetörjön azt az isteni jóságot és emberszeretetet szemlélve, amit Jézusban láthatott a világ, akkor sokkal könnyebb szeretni és engedelmeskedni, mint gyűlölni.
Esztelenek, engedetlenek, tévelygők, kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszok, irigyek, gyűlölködők az örökkévalóságban? Nem, soha! Az pokol lenne. Pedig olyan emberek kerülnek az Újföldre, akik VALAMIKOR ilyenek voltak! Sőt egyetlen igaz sem lesz az Újföldön, aki sohasem követett el bűnt. A kulcs a megújító fürdőben van. Fogadjuk el a csodát, hogy nem a saját érdemeink miatt, hanem Isten emberszeretete miatt van örök életünk!
Isten nem alkalmaz erőszakot. A szeretet és a szabadság törvénye minden törvénye felett áll. Így az ember megváltoztatása is szabadságon és szereteten alapul: Isten mindent önzetlenül és szeretetből ajándékoz az embernek, de a szabad döntésünk szükséges hozzá. Ha nem bír velünk a Szentlélek, akkor mi nem bírunk a Lélekkel - pedig sokan az újjászületés alatt azt értik, hogy mostantól joguk van a jó nevében erőszakot alkalmazni.
Egy új életprogram - minden segítség biztosításával - a szeretet és szabadság talaján: Isten módszere arra, hogyan lehet örökre a bűnt ártalmatlanná tenni, hogy többet ne üsse fel a fejét a Világegyetemben.
|
|
Reggeli gondolatok
|
|
Írta: Szilárd
|
+showing+an+angel+playing+a+bucium+at+the+onset+of+the+Last+Judgment.jpg) "Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; amikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt."
Korinthusbeliekhez írt első levél 15. fejezet 24. vers
Az emberiség történelmét szemlélve láthatjuk, hogy időről időre, többnyire nagy kataklizmák, bizonyos évszámok (2000; 2012), válságok hatására felerősödik az úgynevezett ’világvége hangulat’.
Ennek következtében milliónyi elképzelés és forgatókönyv látott már napvilágot. Idegen lények inváziója; meteor, vagy kisbolygó becsapódás; nukleáris háború; környezetszennyezés… nem beszélve a legkülönfélébb vallási meggyőződésekről.
Mások komoly erőfeszítéseket tesznek, talán ezek ellensúlyozása végett, hogy létrehozzanak egy egységes földi békebirodalmat, ahol mindenki boldogan élheti a maga kis világát.
A Szentírás azonban valami másról beszél. Nem emberi pokol és nem emberi paradicsom vár ránk. Az emberi megoldási kísérleteket Jézus visszajövetele fogja meghiúsítani.
És a korinthusiakhoz írt levél eme fejezete csak még inkább megerősít bennünket ebben a váradalomban. Jézus eljövetele ugyanis számunkra nem a világ végét jelenti, hanem a bűn szerzőjének, a bűn korának és a bűn következményeinek végét.
Ahogy Pál írja; „Krisztusban mindnyájan megeleveníttetnek.” (22.vers) „akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.” (23.vers)
„Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.” (51-52.vers)
„akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.” (54.vers)
Jézus várása nem a bűn által megnyomorított életek tétlen nézegetése. Jézus várása a bűn kora végének hirdetésén túl mások nyomorának enyhítése.
„Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.” (58. vers)
|
|
+showing+an+angel+playing+a+bucium+at+the+onset+of+the+Last+Judgment.jpg)
